Nem csak ízletes a kínai konyha-, hanem vidámmá, energiától duzzadóvá és mozgékonnyá tesz bennünket.
Felejtsük el mindent, amit a vitaminokról, proteinokról és kalóriáról hallottunk.
A kínai étkeknél a szín és az íz határozza meg a tápértéket.
A vörös tisztítja az ereket
A keserű íz együtt jár a vörös színnel, legalábbis a kínai hagyomány szerint. A vörös paradicsom, a pirospaprika, a cékla a szívre és a vékonybélre hat kedvezően. Éppúgy, mint a keserű teák, a rozsos ételek, a báránysültek vagy a kecskesajtok.
Ahhoz már hozzászoktunk, hogy néha le kell nyelnünk a keserű pirulát is, de jobb szívvel tesszük, ha tudjuk, hogy a Távol- Kelet tudománya szerint ezzel az ízzel megtisztítjuk testünket egyaránt. Hogy mást ne említsünk. Itt van a keserűsó. Ha nem is ilyen drasztikus módon, de hasonló hatással tisztítja meg a cikóriasaláta lelki bánattól nehéz szívünket.
De hát itt is, ami sok az sok. Ha örökké kezünkben van a keserű kávéval vagy teával teli csésze, ha ehhez még néha kis gyomorkeserű is lecsúszik torkunkon, az nem csak a gyomornak okoz bajt. Gyorsabban szárad ki bőrünk és hamarabb jelennek meg az első ráncok is. A hajhullást szintén elősegítheti az „elkeseredés”. Aztán pedig ettől leszünk igazán elkeseredettek. Vége a szerelmi lángnak? Kialudt, megszűnt, már csak az unalom ásítozik az ágyban? Ennek nem más, mint a vese az oka.”Mert túl gyenge a tüze”- mondják a Távol- Kelet szakértői. A szerelmi inger gyengülésén azonban könnyen lehet segíteni- vélik ugyanezen tudósok. A megfelelő táplálkozás egy-kettőre feltúráztatja lankadó kedvünket. Egy szelet szaftos báránysült, friss languszta, gyenge kis gödölyehús sok fokhagymával, hozzá egy pohár vörösbor- és máris befűtöttünk-vesénk kihűlt kazánjában. A tűz újból lobogni kezd, a szerelmi vágy is erősödik, az ember újra enni valónak találja partnerét. Mindez túl egyszerű és túl szép, hogy igaz legyen?
Ami tény: Kínában évezredek óta használják a gyakorlatban az egészség és táplálkozás elméletét. A nyugati világ eddig tudomást sem vett mindenről, a gomba módra szaporodó kínai éttermeknek pedig semmi közük nincs ehhez az elmélethez, (Gyakran még Kínában sem). Holott az étkezéssel kapcsolatos bölcseletek alapelemei valamennyi kultúrában és éghajlati zónában megtalálhatók. Nincs szüksége sem különleges távoli fűszerekre, sem pedig egzotikus élelmiszerekre. Pusztán új szemléletmódra. A másféle gondolkodás első alaptétele meglehetősen kézenfekvőnek tűnik: „Az evés, mint minden az életben, csak mértékletes élvezet legyen!” A második már meglepőbb: „Az ételeket csupán rövid ideig főzzük, hogy ne veszítsék el energiáikat:” A harmadik szabályhoz kicsit többet is kell tudnunk az elméletről. E szerint ugyanis „csak azaz étkezés tekinthető teljesnek, ahol mind az ötféle íz (erős, savanyú, keserű, édes, sós) a tányéron van. „A negyedik tétel egészen új szemszögből foglalkozik az étkezéssel. Itt nem a táplálék proteintartalma, vitaminjai, koleszterinszintje és kalóriaszáma a döntő. Az ételek minősége „ízük, színük, szaguk, formájuk és halmazállapotuk dönti el.” Ugyanis ezekből tevődik össze az a hatás, amely meghatározza a „Qi- t, az emberi szervezet életenergiáját.
Valamennyi ételfajta: a gyümölcs, a zöldség, a hús és a hal a fenti szempontok alapján csoportosítható. Ha már tudjuk, hogy a kínai konyha hogyan osztályozza az egyes ételféléket, akkor azt is el tudjuk dönteni, milyen hatással lesz ránk kedvenc ételünk, legyen az töltött káposzta vagy somlói galuska. Ugyanez a helyzet mindennapi italunkkal is, a kamillateától a coca- coláig. Sőt, az új szemléletmód alapján összeállíthatjuk napi értékeinket úgy, hogy azok még problémáinkra is jótékony hatással legyenek.
A sárga az arany fénye
Most értünk a nyalánkságok édes vizeire: a sárga ugyanis az édes ízzel van szoros kapcsolatban, ez pedig elsősorban a gyomorra, a lépre és a hasnyálmirigyre hat. Az édes a kínaiak szerint erőt ad. Nem csak az egész szervezetet dobja fel, hanem megteremti a lelki egyensúlyt is. Éppen ezért a távol- keletiek ajánlása szerint a különösen zűrös napokon, vagy ha nagyon nyomja valami a lelkünket- együnk édeset.
Persze ne essünk neki azonnal a csokoládénak, a tejszínhabnak, a cukornak, mert ezekről szó nincs a kínai tudományban.
Annál inkább a természetes édesítőkről, amelyek natúr formában találhatók a gabonákban, a gersliben, a mézben, a szárított gyümölcsökben, a kukoricában, a dióban, a mogyoróban és a különböző növényi olajokban. Idesoroljuk az édes zöldségféléket is, például a sárgarépa, a krumpli, a babot, a spenótot vagy a feketegyökeret. Aztán itt vannak még az édes gyümölcsök: a datolya, az alma, a szilva. A húsok közül a marhasült és a borjúhús tartozik az „édes” kategóriában.
Ha hirtelen borzasztóan megkívánunk valami édeset, akkor valószínűleg testünknek újabb energiákra van szüksége, vagy, mert a régiek kifogytak és elhagyott minden erőnk, vagy újabb nagyobb testi-lelki erőpróba előtt állunk.
Most se essünk túlzásba! Aki állandóan édes dolgokat eszeget-, még ha olyan egészséges gyümölcsöket is, mint a banán, a mangó vagy a dinnye-, annak hamarosan emésztési zavarai támadnak, amely a közérzetet előnytelenül befolyásolja. Aki „túlédesíti” magát, annak fénytelen a haja, elromlanak a fogai, törékenyé válnak a csontjai és állandóan fáradt.
A világoskéktől az égig ér kedvünk
A kék szín valamennyi tónusa- a türkiztől a tintakékig- mind a sós ízhez kapcsolódik, és különlegesen erősen hat a vesére és a hólyagra. Ebben az ételcsoportba tartoznak például a tenger gyümölcsei, a halak, a hüvelyesek, a szójaszósz és az ásványvíz is. A sós és ugyanakkor a melegítő hatású táplálékok a vese tüzét erősítik. Ez alól is vannak kivételek, például az osztriga, a kaviár és a tintahal nem „lángot” keltő ételek. A sós- kék ételek nem csak szerelmi életünket teszik mozgalmassá, hanem egész testünk energia- háztartását felpörgeti.
Azért vigyázzunk, nehogy túlfűtsük magunkat. Ha valaki állandóan két végén égeti a gyertyát, vagy örökké csak a szex jár az eszében, az jobb, ha kicsit lehűti magát. Például egy kis „Yin”- itallal, azaz ásványvízzel vagy gyógyteával.
A fentiek alapján már gyerekjáték összeállítani a kínai szemmel egészségesnek látszó menüt: legyen benne édes és sós, keserű és savanyú, na meg erős is. Tányérunkon mindig virítson valami zöld és piros, egy kis sárga és kék. A fehérről se feledkezzünk meg, de ne harapjunk a tányérba. Erről ugyanis nem szól a kínai táplálkozás- tudomány.
A zöldtől duhajok leszünk
A zöld szín a kínai tan szerint a savanyú ízhez kapcsolódik. A zöld színű élelmiszerek (petrezselyem, uborka, zöldbors, zöldparadicsom, rebarbara, ecet illetve kacsa- vagy csirkehús) különösen hatnak a májra és az epehólyagra. De mint azt az első alaptézisből már tudjuk: mértékletesnek kell lennünk. A szójacsíra például is jó „gyógyszere” a már kissé „kikezdett” májnak, de nagyobb mennyiségben csak árthat ennek a szervnek.
Még egy fontos dolog kapcsolódik a kínai elméletben a savanyú kategóriához. Hiszi, hogy a savanyútól nem besavanyodunk, hanem jókedvűek leszünk. Legalábbis jobb kedvűek. A Távol- Kelet tudósai szerint ugyanis minden, ami savanyú, az hűtő- „Yin”- hatású.
Nincs tehát más dolgunk, mint egy kis belső hűtést magukhoz venni, ha felforr az agyvizük a méregtől, ha lángol a homlokunk az erős összpontosítástól, vagy égünk a dühtől. Igyunk egy kis aludttejet, rágcsáljunk el kevés búzacsírát, hajtsunk le egy pohár sört vagy ásványvizet, majszoljunk el egy almát, vagy együnk uborkasalátát, és máris jókedvűek és vidámak leszünk.
De ne essünk túlzásba salátakészítésnél! A kivétel ugyanis itt, úgy erősíti a szabályt, hogy az ecet- savanyúsága ellenére- nem hűt, hanem fűt, különösen a máj és az epe tájékán okozhat forróságot. Ez a helyzet az alkohollal és a kávéval is. Tanulság? Jobb, ha a zöldsalátára ezentúl ecet helyett kevéske citromlevet csavarunk.
A fehér a bölcsesség színe
A fehér nem csupán bölcsességet, csípősséget is jelent. Ez a szín a tüdőre és a vastagbélre hat, az erős ízzel együtt. Ami erős, az a kínai táplálkozástudomány szerint feloldja az érzelmi blokádokat és megkönnyíti a fellegzést- mind testi mind lelki értelemben. Ugyanakkor az erős íz feldob. A hatása a tüdőre és a belekre „meleg”, azaz „Yang”. Ha tehát valaki megfázott, az többé ne a C- vitamintól és a citromtól, narancstól várjuk, hanem a csípős és a világos ételektől: egyen hagymát, pórét, nyulat, rizst, erős paprikát, fokhagymát vagy fahéjat, esetleg borsos ételeket. Az pedig számunkra sem új, hogy párpohárka rum vagy vodka jótékony hatással van az influenzánkra.
De azért ne váljunk alkoholistává, mert túl sok a jóból, a csípősből, megárthat az izomzatnak. Ha túlfűtjük tüdőnket, akkor romlik gondolkodási képességünk, állandó köhögéssel is számolhatunk.
Hideg, langyos, meleg, forró
A kínai étkezési kutatások szerint az íztől és a színtől függetlenül az ételek még aszerint is besorolhatók, milyen a termohatásuk a szervezetünkre. Az erősen melegítőtől az enyhén lehűtőig ötféle fokozatot állapítottak meg.
Felfűtenek például az erős fűszerek, a magas alkoholtartalmú italok, a forralt bor. Ezeket akkor fogyasszuk, ha nagyon fázunk, vagy influenzásak, náthásak vagyunk.
Felmelegítenek a szárnyashúsok, a fokhagyma, a gyömbér, a koriander és a vörösbor. Ezekkel azok éljenek, akik fázósak. Ha fogyókúrára adtuk fejünket, akkor is együnk valami „melegítőt”, például köményt, vagy édesköményt, rozmaringot, illetve szőlőlét. A kínai elmélet szerint ugyanis a zsír leépítéséhez energia kell, amit a meleg szállít szervezetünkbe. Persze ez ellentmond az eddig megszokott diéta szabályainak. A kínaiak csak mosolyognak azon, aki joghurttal és déligyümölccsel próbál kilóitól megszabadulni. Hiszen ezek hűtik a szervezetet, ezzel lassítják a vér keringését, ez pedig gátolja a zsír leépítését.
A közömbös ételek nincsenek hatással hőmérsékletünkre. A bab, q sárgarépa, a marhahús, a vaj, a tojás, a sajt, a mogyoró és dió, a szezám tartozik ide. De azért ezek nem hatástalanok. Sem nem fűtenek, sem nem hűtenek, de mégis olyan erőket szállítanak, amelyek a testi és lelki energiánkat összehangolják.
Hűvös hatással van ránk a legtöbb gyümölcs, zöldség- és salátaféle, amelyek erőt és új energiákat adnak. Divat a nyers ételek fogyasztása, ezek azonban csak mértékkel egészségesek, ugyanis feldolgozásuk több energiát emészt fel, mint amennyit a szervezetnek adnak.
Hideg hatásúak a déligyümölcsök, a teák, a sók és az ásványvíz. Kis adagban a hideg táplálék segít elviselni a nyári meleget. Aki túl sok hideg ételt vesz magához, az nagyon lehűti belső szerveit, ami emésztési zavarokhoz vezethet. Ezt a forró égövi országok lakói már régen tudják: inkább forró mentateát, vagy zöldteát isznak, ami hideg helyett a hűvös hatást biztosítja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése